🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > föltámadási szertartás
következő 🡲

föltámadási szertartás: →Jézus Krisztus föltámadását megjelenítő, nem szorosan vett liturgikus szokás Európában a 10-17. században. - Kezdetben a húsvéti →matutinum része volt. Húsvétvasárnap reggel a →szent sírban lévő feszületet v. a rajta őrzött Oltáriszentséget a matutinum előtt ünnepélyesen elvitték a sírból, majd a matutinum utolsó olvasmánya után papok és diákonusok a szt sírnál fölidézték a Krisztust kereső asszonyok és az angyalok párbeszédét (vö. Mt 28,1-7; továbbélése a →Quem queritis-játék). Ny-Eu-ban és Mo-on a 12-15. sz. a ~ virágkora (→Pray-kódex). A ~ népies változata: →Jézus keresése. - Egerben nagypénteken a pp. szt sírba tette az Oltáriszentséget és lepecsételte a sírt. Nagyszombat délután zászlós fáklyás körmenetben ment a sírhoz, feltörte a pecsétet, megnyitotta a sírt és kiemelte az Oltáriszentséget. - A 18. sz: e szokások elenyésztek, és Közép-Eu-ban helyükbe lépett a →föltámadási körmenet). **

Radó 1961:1237. - Bálint 1989:276.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.